Top Social

Élménybeszámoló - Horvátország

2013. augusztus 12., hétfő
Sziasztok lányok!

Na sikeresen hazaértem. Pontosabban vasárnap hajnalban érkeztünk meg, de tegnap teljesen hulla voltam a bejegyzés íráshoz. Helyette behoztam a lemaradásokat sorozatok, animék, mangák és hát facebook terén. Nagyon jól éreztem magam, sikeresen barnultam és nagyon nagyon jó volt megint tengerben úszni, búvárkodni, labdázni, megpróbálni lenyomni fatert a víz alá :)

Jól emlékeztem, egy kisebb városba mentünk Trogir és Primosten között, név szerint Razanjba. Razanjról annyit kell tudni, hogy elég szép és elég nagy, több oldala és öble van, mivel egy félsziget, ami a tengerbe nyúlik. Két évvel ezelőtt mi már nyaraltunk itt, de akkor a másik oldalán voltunk. Idén a Stivasnica öblöt -uhh remélem jól írtam le- választottuk. Az apartmanunk nem volt kiemelkedően jó, de kiemelkedően rossz sem. Kicsit kicsi volt négy főnek például az asztalt nem tudtuk rendesen körbeülni, csak ha átrendeztük volna a bútorokat, meg a wc-nek olyan kis nyomása volt, hogy semmit sem húzott le, csak ha utána öntöttél négy-öt lavórnyi vizet. Ezt leszámítva semmi panaszom, nem volt túl messze a placcunk és a kilátás pedig az erkélyről a tengerre nyílt.

Kilátás :)





Mert sirály :)





Egyik este, -ha jól emlékszem hétfőn- elmentünk Primostenbe. Már azt hiszem harmadik, vagy negyedik éve, hogy Trogir és Primosten közé jöttünk, így sok újdonságot nem tartogatott a város, de azért jó újra és újra megnézni :) Mondjuk idén figyeltem fel arra, hogy más Horvát városhoz képest pofátlanul drágán adják a szuveníreket a piacon. Például anyu nézett egy kalapot, ami 150 kuna lett volna (nagyjából 6000 Ft) és máshol ugyanazt a kalapot megtaláltuk 45 kunáért (1800 Ft). Hát azért khm nem kis különbség. Viszont nagyon szép város, ezért érdemes megnézni, ha arra jártok :)

Messziről a város a naplementében :)

Annyira szeretem ezeket a színeket együtt







Még mindig a kedvenc ,,házam" a városban

Ha jól láttuk és gondoltuk, akkor házi készítésű dolgokat árultak arra :)






Aztán megint jött egy nap pihi és szerdán leautóztunk Omisba. Anyuék azt hallották, hogy nagyon szép hely, egy kanyonban fekszik és anya a környékén nézegetett szállásokat is, de azért végül örültünk, hogy nem ide foglaltunk apartmant. Omis óvárosi része túlontúl kicsi és azt a kicsi részt is elfoglalják az árusok, éttermek illetve bárok. Van egy kilátója, ahonnan meg lehet nézni a kanyont, szép a kilátás, de úgy ennyit tudnék elmondani a városról.








Utolsó este a második kedvenc Horvát városomba, Trogirba -az első Rovinj- mentünk. Nagyon sokszor jártunk már ott és mindig kellemes emlékekkel térek haza. Mivel ez volt az utolsó esténk elmentünk egy étterembe méghozzá a kedvencünkbe a Kristianba. Ha Trogirban jártok és finom pizzára vágytok oda menjetek (eddig csak pizzát ettünk ott, de biztos minden más ételük is finom). Isteni a kaja, barátságos a kiszolgálás és ha a főnöknek van egy kis szabadideje szívesen kijön beszélgetni a vacsorázókkal. Ez egy kis étterem az óvárosban, általában sorba kell állni, de fél-háromnegyed órán belül kap az ember asztalt. Higgyétek el, megéri a várakozást. A legfinomabb pizzákat eddig mindig ott ettem :)






Szombaton tíz előtt elhagytuk a szállást és elindultunk hazafelé. Az időjárás addigra rendesen beborult, pedig egész héten 40 fok körül járhatott. Mivel csak este ötkor akartunk elindulni (hogy ne kelljen a fizetőkapuknál ülni két-három órát) ezért megálltunk az út szélén és lementünk még egy utolsót strandolni. Nagyon fújt a szél, ráadásul olyan helyet választottunk, ami gyönyörű volt, de a méhecskék előszeretettel zsongtak körbe minket. Én pedig nagyon félek a méhektől és egyéb társaitól, így végül egy óra felé összecuccoltunk és megálltunk Sibenikben várost nézni. Aput a kocsiban hagytuk, hogy tudjon aludni egy kicsit, mi pedig nagynénémmel és anyuval kb. egy-másfél órát elücsörögtünk a főtéren és néztük a turistákat. Néha rémisztő milyen emberekbe fut az ember. Bár a legjobban a neon zöld tigrismintás platform 15 centis tűsarkús anyuka maradt meg bennem, aki így indult várost nézni. No comment...



Búvárkodtunk egy kicsit :)






,,A vén tengeri medve"

Szóval nagyon jól éreztem magam abban az egy hétben, de azért örülök, hogy itthon vagyok és pihenhetek egy kicsit. Mondjuk ebből se lesz nagy pihenés, mert alig vagyok itthon pár napot és megint máshova kell mennem. Igyekszem előre gyártani bejegyzéseket, hogy ne legyen kihagyás, de semmit sem ígérek. Egyébként meg csak szerintem rohan nagyon a nyár?

Úúú Azrail nem tudom elolvasod-e ezt a bejegyzésem, de végül mégis úgy tudtam alakítani a dolgaim, hogy megyek a Pecsás Conra, úgyhogy, ha jössz akkor összefuthatnánk :)

Nektek vannak még betervezve programok augusztusra? Aki tanulótársam az várja az iskola/egyetem kezdést? Szeretnétek sulival, tanulással kapcsolatos bejegyzéseket olvasni?

xoxo, Sunny
4 megjegyzés on "Élménybeszámoló - Horvátország"