Snapshots #2

Ismét eljött a vasárnap, mely újabb Snapshots bejegyzést jelent. Azt hiszem, kijelenthetjük, hogy nem a legfelhőtlenebb hetet zártuk, erre pedig még az időjárás is rátett egy lapáttal. Azonban még ilyenkor is akadnak olyan pillanatok az életben, amikért érdemes megállni egy percre, és amik miatt rájövünk, hogy hálásnak kell lenni mindenért, ami megadatott nekünk.

Szimi

Hétfő

Vasárnap szüleim vittek vissza Debrecenbe, úgyhogy ilyenkor a hétfő = sokáig alvás, mivel csak 10-től van órám. Bevallom, én szkippeltem is rögtön kettőt, két hiányzásból egyet ellövök alapon. Felkeltem reggel nyolc körül, kitakarítottam az albérletben a rám eső részt, hajat mostam és jóízűen megreggeliztem. Tekintve, hogy a laptopomnak kedve támadt hosszasan firssíteni magát, így ez remek apropó volt arra, hogy sorozatnézés helyett a diplomamunkához olvasgassak cikkeket. A cím az már megvan, ergo "nagyon jól haladok", az egyetlen bibi csak, hogy az adott volt. Mondjuk még van több mint egy évem rá, úgyhogy már csak ezért sem idegeskedem, de azért a tudományos cikkek olvasására már igyekszem ráállni.

Kedd

Kedden, hálisten, ismét nem volt speciális gyakorlatunk. Ki is élveztem rendesen, mert ez volt az utolsó olyan alkalom, hogy szabad keddünk volt - jegyzem meg, három lett volna, de azt a szerény harmadikat is elvették tőlünk, és betettek oda egy értelmetlen gyakorlatot, de ebbe inkább nem megyek bele... Így -pont mint előző héten -, most is elmentünk olyan tíz óra körül az edzőterembe. Tavaly még pénzért se álllíthattak volna rá se a taposógépre, se a dip/chin assist machine-re - aminek fogalmam sincs, mi a pontos magyar neve, de a lényege, hogy levesz rólad súlyt, és úgy tudsz mondjuk húzódzkodni. Azonban ezeket a gépeket mostanra nagyon megkedveltem. A taposó gépet már csak azért is, mert én speckó futógépen futással piszok hamar kifulladok, azonban ezzel nem, sokáig van erőm rajta maradni, de ugyanúgy kifáraszt és megizzaszt. 

Szerda

Kiment egy kötelezően választott tárgy előző héten szerdáról, hát bejött helyette egy másik. Mivel ezek a köt.válok késő délutáni órákban vannak, plusz most még a téli időszámítás miatt hamarabb esteledik, sötétben kell visszaráncigálnunk magunkat órára. Mondjuk így estetájt oylan jól néznek ki a kivilágított épületek, na meg a most már lassan mindenhol karácsonyi feldíszítések pompájában úszó utcák. Gyönyörű, ezt nagyon szeretem a téli időszakban. 

Csütörtök

Nem túlzok, ha azt mondom, a csütörtökök a legrosszabb napok jelenleg a héten. A héten, "öröm és boldogság", bejött a magatartásorvostan nevű tárgy, időpontja: 18-20-ig. Még oké, ez hagyján, de csütörtökön reggel 8-ra kell menni, és teljesen tele van az órarendünk. Egy óra szünet nincs, amikor mondjuk jóízűen, bár azért futtában, kicsit ebédelhetne egyet az ember. Mindenhova rohanni kell, egyik óráról át a másikra. Szinte állandóan fáj ilyenkor a fejem, mert nem tudok se rendesen étkezni, se elegendő folyadékot bevinni. De mondani persze tudják, hogy ezek mennyire lényeges dolgok lennének. Köszi, puszi. 

Így estefelé a héten ködbe borult Debrecen. Az egyetem, főleg a főépület környékének eléggé Stranger Things hangulata volt így. Jól nézett ki nagyon, kár hogy nincs egy jobb fényképezőm, vagy telefonom, ami visszaadhatná jobban. 

Péntek

Péntekeket szeretem a legjobban, egyrészt a kezelések miatt, másrészt mert végre mehetek haza. A héten végre barátom anyukájának is átadtam a pótlását. Voltak komplikációk is a héten, sajnos egy kisörlő fog húzása során megnyílt az arcüreg. Ez mindig benne van a pakliban, főleg az örlők régiójában, de nem a legörömtelibb dolog. Ilyen esetben, amint lehet, be kell zárni az arcüreget szájsebészeten. Az említett fog gyökércsúcsánál egy gyulladásos kórfolyamat is volt, valószínűleg emiatt is nyílhatott meg a sinus. Öröm az ürömben egyrészt, hogy még a hideg fázisban kaptuk el, és nem indukálta az arcüreg gyulladását, másrészt, hogy Doktor úrral a kezelőben lévő nagy zaj ellenére is észre tudtuk venni a kialakult oroantrális kommunikációt, harmadrészt, hogy közel van a szájsebészet, és végül az, hogy asszisztálhattam a zárás során. Az már kevésbé öröm viszont, hogy ez három hét orrfújási tilalommal és antibiotikum szedéssel jár, illetve hogy az ember arca olyan ilyenkor, mint egy kishörcsög, aki beraktározott télire. 

A délutánt Dáviddal a WestEndben ütöttük el, eredetileg úgy volt, hogy megnézzük A Viszkist, de sajnos ez már nem fért bele az időbe. Helyette nézelődtünk, bár nem láttunk semmi jót. Bementünk egy állatkereskedésbe is, ahol egy tündéri szakállas agámának nagyon megtetszhettem, mert ahogy meglátott, rohant oda, mászott az üvegre, tette fel a mancsát. Ugyanezt Dávid látványa nem váltotta ki belőle :D Mindig is kedveltem a hüllőket, olyan kis aranyosak.  

Szombat

Tudtom nélkül sikeresen jegyet váltottam a megfázás vonatra, mely ki is gördült szombatra a pályaudvarról. Herpesem is kijött egy hete, úgyhogy még számíthattam is volna a betegségre. Már reggel piszok rosszul ébredtem, fülem, orrom bedugulva, fejem enyhén hasogatott. Sikeresen Dávid is elkaphatott valamit, mert ő se volt a toppon. Úgyhogy nyakalhattuk magunkba a Neo Citrant és a bodorrózsa teafűből készített teát rengeteg mézzel és C-vitaminnal. Na, meg persze az alvás sem maradhatott el, reggeli után elnyomott minket az álom, olyan fél egyig fel se keltünk. 

Már régóta fűztem anyut, hogy csináljunk csöröge fánkot, most végre erre is sor került. Nálunk amúgy általában apum szokott főzni, elképesztően jó benne, de a sütemények készítése mérföldekre áll tőle. Ezért ha süti van itthon, azt általában én sütöm, de szeretem is csinálni, nem panaszkodom egyáltalán. Anyum meg olyan, hogy amikor épp kedve tartja, akkor főz, süt, de ritka az ilyen alkalom, ami igazából érhető, hisz van ügyesebb a családban apum személyében. 

Vasárnap

Szombat este kicsit főzöcskéztünk Dáviddal, pontosabban Cacciatore csirkét csináltunk Fördős Zé receptje alapján. Vasárnap ez szolgáltatta számomra az ebédet, és nem elfogultságból mondom, de szerintem nagyon finom lett. A receptet is nyugodt szívvel ajánlom. 

Ismét vasárnap utaztam vissza Debrecenbe, szüleim hoztak vissza megint. Most kivételesen nem lattét, hanem cappuccinot kértem a MOL kútnál. A kicsit kevesebb mint kétórás út alatt próbáltam némi tananyagot is a fejembe verni, kisebb-nagyobb sikerrel. A maradék persze marad az estére, remélem akkor már eredményesebben... - tudjuk mind, hogy ez nem így lesz :D

+1

Remélem nem bánjátok ezt a kis ráadást, sajnos az előző heti Snapshots bejegyzésből ügyesen kifelejtettem. Szombaton annyira szép volt, ahogy besütött az ablakon a napocska és szórt fényével bevilágította a nappalit. Ez apropót adott arra is, hogy kipróbáljam a Fujifilm instax wide 300 polaroid fényképezőm, melyet Dávidtól kaptam névnapomra és az egy éves évfordulónkra. Málnát akartam volna lekapni, mert annyira tökéletes volt, ahogy feküdt a kanapén. Persze nem volt nálam a fényképezőgép, és mire lehoztam az emeletről, már hült helye volt a kutyának. Több mint fél órát vártam egy másik alkalmas pillanatra. Sajnos a tökéletes nem jött, de lőni löttem azért egy képet a makro lencsével. Halkan jegyzem meg, nem könnyű, mert egy kis karikába kell helyezni azt a pontot, amit a középpontban szeretnénk tudni, mely ráadásul a rendes fókusztól kicsit jobbra található. Idővel majd belejövök.

Azért is szeretném kitapasztalni, mert tervezek bejegyzést hozni róla. Valószínűleg erre nem a közeljövőben fog sor kerülni, mert különleges pillanatokra lőném el inkább a filmeket, ugyanis a huszas pakk 5600 Ft, mely kicsit húzós. Viszont sokkal hangulatosabbak az így készült képek. Főleg manapság, amikor már digitálissal lőhetünk vagy 1000 képet is, amiket azután vissza se nézünk.

Eni

Hétfőn végül elmaradt az órám Debrecenben, így otthon maradtam és szakdolgozatoztam. Emellett jutott egy kis időm befotózni az egyik jövő heti bejegyzést, amit keddre szánok. Ez egy kis előzetes belőle. Egyébként baromi unalmas nap volt. 

Kedden dolgoznom kellett egésznap, úgyhogy az üzlet kötötte le a figyelmem, na meg a rengeteg karácsonyi újdonság, ami érkezett hozzánk. Összeállított szettek, új rúzs színek, paletták. Neki is álltam tesztelgetni őket. Bár, meg kell mondanom, hogy annyi minden érkezett, hogy nem is tudtam melyikkel kezdjem először, haha.

Szerdán újfent otthon voltam és lássatok csodát szakdolgozat, illetve tanulás kötötte le a figyelmemet. Sok gondom volt az utóbbi időben a szakdolgozattal, szóval este megengedtem magamnak egy kis szünetet. Kakaót ittam a karácsonyos bögrémből és gyakorlásként olvastam hozzá hollandul a Gyűrűk Urát. Amíg nem készülök el a szakdolgozattal, szerintem minden szabadnapom ilyen szuper izgalmasan fog telni. 

Csütörtökön újfent dolgoznom kellett, de csak délután kezdődött a munkaidőm. A nap legdurvább pontja volt, hogy a sofőrt leszámítva egyedül voltam az egész busz úton. Kicsit sem volt ijesztő, áhh dehogy, főleg abban a ködös időben, ami a hetet uralta.

Pénteken is szabadnapom volt, illetve kötelező orvosi vizsgálaton vettem részt. Mivel az hat körül ért véget, anya pedig nyolcig dolgozott, ezért úgy döntöttem, hogy megvárom. Elég lesújtó híreket kaptam vissza a témavezetőmtől (aznap reggel elküldtem neki a teljes szakdolgozatomat) estére, így két kiborulás közepette jótékony vásárlást is megejtettem. A Douglasban már régóta szemeztem a fenti két fátyolmaszkkal és Black Friday lévén még akciósak is voltak, így jöttek velem haza. 

Szombatom nagyrészét munkában töltöttem, majd este apával folytattuk tovább a Stranger Things második évdát. Olyan szintű Csavardi Samus/Gyűrűk Urás poénokat engedtünk meg magunknak, hogy az már nekem fájt egy idő után. Egyébként én ritkán ülök fel hype vonatra, de a Stranger Things azok közé a sorozatok közé tartozik, amit én is imádok. Ti nézitek? 

Vasárnap... Igazság szerint az egész hetemet összefoglalhatná ez a kép, ugyanis az egy-két apróság mellett, ami történt velem, végig tanultam és szakdolgozatoztam. Főleg, hogy utóbbinak át kell írnom egy részét. Holnap pedig nagy zh lesz és emellett Hollandia börtönrendszeréről tartok kiselőadást jogi szempontból nézve illetve összehasonlítva a magyarországival, nyammikah. Sajnos amikor az élet citromot dob elénk, kénytelen vagyunk lenyelni, elfintorodni, majd folytatni az utat tovább. A hetem második fele teljesen így zajlott, még jó, hogy szeretem a citromot. 

Nektek, hogyan teltek a napjaitok?

Puszi, Szimi és Eni