Snapshots #1

Ahogy ígértük már be is mutatjuk nektek az egyik új bejegyzés sorozatunkat, amit Snapshots névre kereszteltünk. Ennek szimplán annyi a lényege, hogy megmutatjuk nektek mivel is teltek a héten a napjaink. Azért találtuk ki, mert sokszor csak létezünk, de nem igazán élünk, nem gondoljuk át, hogy aznap éppen mi volt fontos vagy kiemelkedő és a napok csak telnek és telnek. Ez a sorozat nekünk is kihívást jelent, hiszen meg kell találnunk azt a pillanatot (vagy pillanatokat) azon az adott napon, amiket érdemes lekapni és megörökíteni.

Eni

Ha hétfő, akkor Debrecen. Ez az utolsó félévem az egyetemen és a szakdoga plusz államvizsga kombináció mellett egyetlen órám van, ami szerencsémre hétfő délutánonként esedékes. Már igazi nagymestere lettem az egynapos ingázásoknak. Egyébként szeretek lejárni, általában összefutok az ottani barátaimmal is, például Szimivel is szoktunk egy-egy találkozást beiktatni ilyenkor. 

Nagyon szeretem a kávékat, különösen a jó, erős kávét, de sajnos a Nyugati pályaudvar környékén még nem találtam megfelelő kávézót (lassan már mindenhol megfordulok, ami hétfőn nyolc óra környékén nyitva van). Ezen a héten adtam egy esélyt a Starbucksnak, egyébként nem szeretem a kávéikat, mert nem elég erősek, sajnos a mostani sem volt az, de legalább már karácsonyi pohárban kaptam. Az idei design szerintem nagyon szép, ünnepi lett.

Kedden szabadnapom volt, így a napot otthon töltöttem. Az időm nagyrészét szakdogázás teszi ki az utóbbi hónapokban, úgyhogy könyvekbe és szótárakba temetkezve szenvedek otthon. Már nagyon várom, hogy végre készen legyek az egész szöveggel, hihetetlenül irritáló az egészet hollandul írni. Akármennyire is szeretem a témámat, már túlzottan is púp a hátamon az írás.

Szerdán morcosan ébredtem, annak ellenére, hogy megint csak szakdogázás volt beiktatva és semmi különösebben izgalmas dolog sem. Stressz levezetésként úgy döntöttem, hogy veszek egy forró fürdőt és kipróbálom a Lush Butterbear fürdőbombáját, amit talán egy hónapja szereztem be. A macitól nem ájultam el, nem igazán éreztem se vaníliát se kakaóport, viszont tény, hogy puhábbá varázsolta a bőrömet. Nagyon régen olvastam utoljára az Ízek, imák, szerelmek c. könyvet, így végül azt választottam a fürdőzésem mellé. 

Általában csütörtökön vagy szerdán és vasárnap mindig valamilyen plusz arcápolós napot iktatok be. Jelenleg a L'Oreal Pure Clay, illetve a fent látható Bobbi Brownos Radiance Boost maszkokat használom felváltva és ezekkel is megtisztítom hetente pluszban az arcbőrömet, majd valamilyen hidratáló pakolást szoktam alkalmazni. Legutóbb a Balea mézes-tejes hidratáló maszkjára esett a választásom.

A Bobbis arcmaszkot oda meg vissza imádom, gyorsan szárad és apró magokat is tartalmaz, így egyben arcradír is, a bőrömön azonnal látszik a hatása, sokkal szebb lesz tőle. A Baleás arcmaszknak nagyon művi mézes illata van, ami tömény, emellett még problémám vele, hogy amíg szívódik be a bőrbe egy fura réteget képez rajta és az kellemetlen érzetet ad. Viszont, ha beszívódott nagyon puha lesz az arcom kb egy napig, azt pedig imádom.

Pénteken dolgoznom kellett, de nem volt kedvem a magam kisminkeléséhez. Az egyik munkatársam cuki volt és megcsinálta helyettem, aztán viccből feltettük magunkra ,,a szilikon rúzst", ami instant feltöltött ajkakat kreál. Miközben lőttem a selfieket, alig ismertem rá a számra, haha. Jókat nevettünk aznap is, főleg, amíg a jó fényt vadásztuk az üzletben.

Ó, azok a vadulós szombat esték! Újfent otthon töltöttem a napomat és szakdolgozatot írtam. Euhm ja, az izgalmak a tetőfokra hágtak. A napom kiemelkedő pontja volt, hogy feltekertem egy égősort az ágyamra. Igen, tudom, mégcsak december sincsen, de én azok közé az emberek közé tartozom, akik megvesznek a karácsonyért. November közepétől már folyamatosan dúdolgatom a Rudolph, The Red Nosed Reindeer dalocskát és felhangolom a gitárom, hogy ünnepi muzsikával szórakoztassam magam.

Vasárnap megint dolgoznom kellett. Most kora reggel caplattam az üzletünk felé. Általában bőven van időm reggelente, így gyakran leszoktam szállni egy-két metrómegállóval hamarabb és teszek egy sétát a rakparton. Még megálltam a California Coffee Companyban egy Chai lattéra, mert bár a kávéjukat hihetetlenül utálom, a szendvicseik, péksütik és a chai latte az isteni.

Szimi

Nekem általában a hétköznapok elég siváran tudnak telni. Reggeli - egyetem - haza - ebéd/vacsora vagy éppen ami - tanulás/sorozatozás, de inkább az utóbbi. Általában a pénteki kezelések tudják színesíteni a napjaimat, ami bár nehéz, és rengeteg odafigyelést igényel, de öröm segíteni mások baján, ha ez ,,csak" fogászati gondot is jelent.

Úgyhogy nálam általában a hétvégék lesznek valószínűleg eseményekkel telibbek, de igyekszem meglelni a szépet majd a hétköznapokban is.

Hétfőn kocsival utaztam le Debrecenbe, ehhez viszont fél hétkor már úton is voltam. Csak egy pöcit voltam fáradt, ráadásul az időjárás is elég komor volt. Viszont összességében sokkal jobb volt két teljes napot otthon lenni. Mivel hétfőn van Eninek is órája, így ilyenkor össze szoktunk futni, ez most sem történt másképp - mint ahogy már Eninél olvashattátok.

Kedd, Szerda, Csütörtök

Lakótársammal és egyben csoporttársammal egy cirka két hét kihagyás után újra elkezdtünk konditerembe járni. Általában kedden, szerdán és csütörtökön megyünk el edzeni. A Cutlerbe szoktunk járni, mert egyrészt nincs messze sem az albérletünktől, sem az egyetemtől, másrészt jó az ár-érték arány a maga 6500 Ft-os diákbérletével. Nagyon jó így többedmagammal sportolni, mert ösztönözzük is egymást és a tömeg sem annyira frusztráló -, mert bizony tudnak sokan lenni, főleg bizonyos időpontokban, de ez természetes.

Nagyon ritkán iszom protein shaket edzés után, mert általában úgy tudunk elmenni, hogy ebédelésre csak utána van lehetőségünk, így inkább azt szoktam elfogyasztani. Kedden most hálisten nem volt gyakorlatunk, úgyhogy szabadabban be tudtuk osztani a napunkat. Ennek örömére egy banános protein shakkel jutalmaztam magam aznap edzés után, és az ebédet pedig eltoltam későbbre.

Halkan jegyzem meg, hogy nem szoktam figyelni az étkezésre, ami tudom, hogy nem a legjobb, de nem is tökéletes alakot szeretnék. Az én célom összvissz, hogy tudjak mozgást iktatni a mindennapokba, valamint hogy legyen valamennyi erőnlétem.

Péntek

Mint említettem, nekünk péntek délelőttönként van a komplex gyakorlat, ami annyit tesz, hogy ebben az időpontban fogadunk betegeket kezelésre. Ezen a héten végre el is készült egyik nagyon kedves és szörnyen türelmes betegem részleges kivehető pótlása. Viszonzásul bonbonnal lepett meg. Nagyon megkedveltem a nénit, mert nem volt se követelőző, hogy neki csakis ez és ez kell; nem volt türelmetlen, holott volt, hogy nem 10 percet csúsztam meg, de látta, hogy munkában vagyok, úgyhogy szó nélkül várt; és mindig nagyon kedves volt. Öröm volt vele dolgozni és örülök annak is, hogy pont egy ilyen beteget sikerült kifognom első pótlás gyanánt.

Szombat

Ha szombat, akkor szüleim és Dávid. Ebből pedig az következik, hogy rengeteg sorozatnézés, közös program stb...

Tervben volt eleinte, hogy Dáviddal kinézünk a PlayIT-re, de végül ez a gondolat el is szállt azzal az irammal, ahogy jött, mert barátom kis lusti. Mondjuk én se bánom annyira, így is alig tudok a családdal lenni.

A héten folyamatosan csak a Suits-t toltam, jelenleg az első évadot nézem - újra -, mert ,,jó szokásomhoz" híven nagyon régen félbehagytam valahol. Sajnos rengeteg sorozattal vagyok így, senki sem érti, hogy lehetek ilyen gaztettre képes.

Valamint, bár igaz, hogy nem ezen a héten, hanem előtte, de megkaptuk az Oral-B-s elektromos fogkefénket, a Genius Pro 9000-t, mely egy álom - és mely négy éve az első előnye a fogorvosi karnak. Én mindig is manuális fogkefét használtam, de ez valami csoda. Azt mondják, a lusták fogkeféje, ami valamilyen szempontból igaz is, mert helyettünk végzi a munkát. Azonban ezzel semmi baj nincs, mivel sokkal effektívebb a maga 3D-s mozágásával, mint amit mi valaha is össze tudnánk hozni a puszta kezünkkel. Igazából csak ajánlani tudom mindenkinek, viszont bőven elegendő a pro 600-as is belőle, annál jobb és okosabb nem kell - egyik csoporttársam elmondása szerint, aki az egyéni szájhigiénéről ír diplomamunkát, feltételezem, hogy most eléggé jártas ebben a témában, így én hiszek neki. 

Mindezek mellett a szombat jár a királyi reggelivel is, most házi hurka és debreceni kolbász képében. A legjobb.

A vasárnap pedig, mint szinte mindig, a Debrecenbe való visszautazás napja. Szokás szerint 11:50-kor indultunk, hogy Dávidot ki tudjuk tenni a veresi vasútállomáson, ahonnan ő robog tovább Pestre, mi pedig tovább Debrecenbe. Ilyenkor általában meg szoktunk állni az egyik MOL kútnál, hogy felfrissítsük magunkat egy finom kávéval, én speckó a vaníliás lattejukat kedvelem a legjobban.

Reméljük tetszett nektek ez az újfajta bejegyzés!

Puszi, Eni és Szimi