Élménybeszámoló - Belgium, Gent #1

Halihó mindenkinek :)

Az elmúlt időszakban kissé kihalt a blog részemről, ennek az oka pedig az volt, hogy amint letudtam az utolsó vizsgámat már repültem is el Belgiumba, hogy végre megismerkedhessek azzal a kultúrával, amibe sikerült beleszeretnem és fejlesszem a holland nyelvtudásom. Instagram és facebook követők szerintem egyébként tudják, mert jó pár képet feltöltöttem mielőtt tönkrement a mobilom -amit csak egy hét után, nemrégen sikerült visszakapnom. Na, de, hat csodálatos napot töltöttem el Flandriában, Belgium holland részén és rengeteg inspiráló emberrel ismerkedtem meg utazásom alatt. Egyébként Belgium másik része Vallónia, ahol franciául beszélnek, róluk is ejtek majd néhány szót. Előre leszögezném még, hogy hosszú bejegyzés lesz, pedig így is két részbe szedtem, de túl sok a  mesélnivalóm. Szóval reggeli kávé mellé vagy esetleg ebéd mellé kellemesen fogyasztható poszt következik.

Egyedül utaztam, mivel a barátaim vagy nem értek rá vagy nem érdekelte őket az út vagy másra kellett a pénz. Kicsit megijedtem az elején, de végül belevágtam, mivel egy jó barátom a városban él, így tudtam, hogy nem leszek elveszve. Az egyik legolcsóbb hostelben maradtam a Backstay Hostelben, ami egy éve nyílt meg és kimondottan jó volt, de majd még írok róla lentebb.

Wizzairrel mentem és június huszadikán hajnali negyed hétkor hagytam el Budapestet. Nagyon féltem, hogy valami gikszer lesz és nem jutok fel a gépre vagy ilyesmi, mivel először utaztam repülővel és ráadásul rögtön egyedül, de minden rendben ment és kifejezetten élveztem az utat. Charleroi reptéren landoltam Vallónia területén, ami elvileg Brüsszeli reptérnek van kiírva, csak tökre nem az, mert Brüsszelbe még jó pénzért fel kell vonatozni/buszozni, talán fél órás is az út, nem tudom pontosan. Aztán onnan mehetsz tovább vonattal ahova szeretnél, ha nem vagy elég szemfüles. Ugyanis most már vannak közvetlen buszjáratok Gentbe és Bruggebe is Charleroiról. A flibco buszra online, jó olcsón lehet jegyet venni és a reptér bejáratától indulnak a buszok, illetve hoznak vissza oda, ha visszafelé is így akarsz jönni. Én ezt használtam és így odavissza megúsztam 14 euróból az utamat, míg ha Brüsszelbe mentem volna és onnan vonattal lett volna az 40-40 is akár.

De azért most megjegyezném, hogy a flibcoval vigyázni kell, ugyanis visszafelé majdnem lekéstem a gépem miattuk. Sikerült nekik a másfél órás útból négy órásat csinálni, jó nem feltétlenül az ő hibájuk, ugyanis mindenhol autópálya felújítás volt, de amikor már mehetett volna a francia sofőr, akkor sem volt hajlandó nyomni neki. Halál ráérősen gurult be a reptérre, én pedig lélekszakadva kaptam fel a bőröndömet és rohantam a csomagfeladó pulthoz, majd verekedtem át magam a tömegen. Mint egy hülye, úgy törtem előre az utat a tömegen át és hadartam újra meg újra, hogy elnézést, de mindjárt lekésem a gépem -természetesen angolul. Nagy szerencsémre néhány kedves ember franciául kezdte tovább üvöltözni egymásnak, hogy engedjék előre a kisasszonyt, mert lekési a gépét -legalábbis feltételezem ezt mondta, nem tudok franciául- és így két perc alatt megvolt a biztonsági ellenőrzésem, úgyhogy sprintelhettem tovább. A gépemet viszont csak azért sikerült elérni, mert későn kezdték el a beszállást, hál istennek, amúgy lemaradtam volna róla, ha időben zárják le a kapukat. Senkinek se kívánom azt a szívrohamot, amit akkor és ott átéltem, de legalább lett egy jó történetem és rájöttem, hogy talán nem minden francia akkora bunkó, hanem csak a közalkalmazottak nagy része az, sajnos.

Mert akadt ám velük is jó történetem, hiszen azt tudtam, hogy Vallónia területén hollandul megszólalni egyet jelent az öngyilkossággal, de még az angol kérdésemre se kaptam választ sőt, amikor angolul vettem valamit édes pofavágásokat kaptam az eladó kisasszonytól. De a buszsofőr, aki flamand területre vitt se volt hajlandó más nyelven megszólalni, pedig elvileg neki kéne tudnia hollandul. Na mindegy, miután öt percig nem voltam hajlandó továbbállni a bamba bámulása ellenére hajlandó volt activityzni velem -mert csak üveges tekintete rám meresztésével akarta elintézni a kérdésemet- és sikerült kicsikarni belőle a választ.

Gent gyönyörű, teljesen beleszerelmesedtem a városba és az emberekbe. Nagyon kedvesek és barátságosak voltak, utolsó napomon pedig megdicsérte egy lány a holland kiejtésemet. Addigra igyekeztem némi dialektust összeszedni, de elég nehéz volt. Alapból más a flamand-holland attól a standard hollandtól, amit én az egyetemen tanulok, és a dialektus rátesz még egy lapáttal. Nehezen tudtam úgy kiejteni a szavakat, ahogyan ők teszik.

Szóval a flamandokban nem csalódtam, ugyanolyan emberek, mint ahogy tanultunk róluk, ha nem jobbak. Szabadszellemű, művészlelkű, nyitott gondolkodású embereknek ismertem meg őket. A Gentben élők pedig különösen jó benyomást tettek rám. Egyik legjobb esti elfoglaltságom volt kiülni a folyópartra és figyelni az éjszakai életet. Utcazenészek és fiatalok mindenfelé, rettentően inspirálóan hatott minden és képes voltam elmerülni az egészben, csak úgy átadni magam az érzésnek.

Amúgy a fenti képek a Citadel parkban készültek, ami otthont ad Gent két híres múzeumának a S.M.A.K.-nak és az ottani Szépművészeti Múzeumnak (Museum voor schone kunsten). Sajnos nem tudtam megnézni őket, mert hétfőn, amikor lett volna időm zárva voltak. Hétfőn egyébként a legtöbb múzeum zárva van.

Gent tökéletes keveréke Antwerpen modernizmusának és Brugge középkori jellegének. Van itt modern, meghökkentő óriás wc papír az utcán, amire az van írva, hogy ,,No design to waste".  Továbbá gázmaszkot viselő szárnyas angyal, ami a kemikális szennyezésekre hivatott felhívni a figyelmet. De régi épületekben is gazdag a város és este sötétben a leggyönyörűbb. Az éjszakai élet szerintem kifejezetten jó, bár vasárnap éjszaka panganak az utcák. Az ottani srác, akit ismerek azt mondta, hogy a csütörtök az igazi buli éjszaka. Egyébként van egy külön buli utcának nevezett utca, bár ott csak nappal jártam és maradjunk annyiban, hogy látszik az éjszakai élet nyoma.

De buliztam Charlatan nevű helyen mai zenékre és hallgattam csodás jazz zenét egy hihetetlenül szűk utcában elrejtett kocsmában is. Mindkettő nagyon élvezetes volt. Belgium híres a söreiről és mivel én is szeretem a komlót, ezért igyekeztem kipróbálni minél többet, na persze emberi kereteken belül. Több, mint 800 fajta sörük van, úgyhogy hat nap alatt nehezen lehetne végiginni az itallapot. A Bierhuisben nagyon sokfélét meg lehet találni.

A város híres festménye Jan van Eycktől a Genti oltárkép, amit sikerült megnéznem, legalábbis egy részét és lenyűgöző volt élőben látni, azt, amiről az iskolapadban tanultunk. Különlegessége a festménynek, hogy néhány tábláját ellopták 1934-ben és azóta se találták meg. Ez fájó pont a gentieknek, úgy hallottam, hogy minden évben van néhány őrült, aki elvileg kitalálta, hogy hol lehet megtalálni az eltűnt táblákat és próbálják rávenni a városvezetését, hogy romboljanak le márvány falakat templomokban meg ilyesmi, hátha mögötte van. Eddig nem jártak sikerrel.

A Gravensteen a város helyi vára. Nagy múlttal rendelkezik, kínzásairól is híres. Ha valaki odalátogat, megtekinthet néhány kínzóeszközt és termet is, ahol leírják hova kötözték ki az embert. Egyébként régebben le akarták rombolni, pont a múltja miatt, aztán rájöttek, hogy vonzza a turistákat, szóval inkább felújították. Két gyerekcsoportba is sikerült belefutnom, a kicsik hercegnőknek és lovagoknak voltak öltöztetve és élvezettel hallgatták a vár rémes történeteit.

Különlegesség még, hogy a vár melletti téren áll több régi lámpa is, amik összevannak kötve a városi kórházzal, és ha kisbaba születik, akkor kigyulladnak. Szerintem ez nagyon kedves gondolat.

Kilátás a Belfryből

A Backstay Hostel, ahol maradtam egészen jó volt, főleg ennyi pénzért. Az ágyak el voltak szeparálva egymástól fa választóval és legfelül függönnyel. A fejrészeknél külön dobozban voltak konnektorok és kislámpa is volt minden ágynál, meg zárható szekrény is járt az ágyhoz, akkora, amekkorába a bőröndöt is be lehet rakni. Tizenöt fős szobában maradtam végül és kifejezetten hálás voltam az ágyak ilyen módon való elszeparálása miatt.

Csöppet meglepődtem szombaton, amikor megérkeztem, mert kiderült, hogy 14 fiúval osztozom a szobán. Ja, igen, kevert nemű szobáik vannak, bár azt hiszem lehet csak nőit is kérni. Alapból nem volt gond a fiúkkal, de pont olyan holland srácokba sikerült belefutnom (hatan barátok voltak a tizennégyből), akik között akadt olyan, aki kora reggel elszórakozott magával. És igen ezt most értsétek úgy, ahogy írtam. PONTOSAN ÚGY. A srácok vasárnap reggel továbbálltak és helyükre új emberek érkeztek, akik közül már nem hallottam senkit sem akciózni, hál istennek. Bár utolsó éjszakámon egy pár előjátékára sikerült felébrednem, úgyhogy amint félálomban felfogtam mi történik, villámgyorsan visszakényszerítettem magam az alvás édes tudatlanságába. De most komolyan, ott lett volna rá a zuhanyzó, nem egy 15 fős szoba... Na mindegy, kinek mi fér bele.

De a hostelben megismerkedtem néhány nagyon jó fej utazóval is, akikkel a mai napig tartom a kapcsolatot. Például egy tündéri kanadai lánnyal, aki Hágában él és dolgozik, ráadásul magyarul beszélő gyakornokot keresett a cégéhez. Aranyos volt, rögtön felajánlotta nekem a munkát, de logikusan vissza kellett utasítanom, viszont segítettem neki munkaerőt találni kicsit később, amikor számítógéphez jutottam. Illetve ott volt egy amerikai lány, aki eddig Olaszországban tanult és most az egyetem után utazgatni kezdett Európában. Vagy egy horvát fiú, akinek munka miatt kellett Belgiumba utaznia és végül sikerült meggyőznöm, legalább egy kicsit arról, hogy Gent nem olyan unalmas, mint amilyennek ő azt első ránézésre gondolta. De találkoztam még rengeteg más országból származó utazóval és mindegyikükkel remekül el tudtam beszélgetni. Egyik legnagyobb meglepetés volt számomra egy koreai srác, aki több, mint fél éve utazott már a világban és azt mondta, hogy Budapest tetszett neki a legjobban. Egyébként szinte a legtöbb ember, akivel találkoztam járt a fővárosban és mind imádták. Jó volt hallani, hogy ilyen jó benyomást tett rájuk a város. Mondjuk én is szeretem Bp-t.

Csodálatos hat nap volt, hihetetlen élmény és remélem, a jövőben újra utazhatok, akár egyedül, akár társasággal, de az biztos, hogy menni szeretnék még. Többek között vissza Belgiumba is, mert Flandria szuper volt. A következő bejegyzésben pedig Bruggeről és Antwerpenről fogok kicsit írni nektek.

Ti jártatok már Belgiumban?

xoxo, Eni